A lezárult zárószavazás fényében úgy tűnik: a bankadó kapcsán a pénzügyi közvetítők lobbiztak a leghatékonyabban. Vajon minek kellett ahhoz történni, hogy az ülés megkezdése előtt alig 50 perccel beterjesztett, állítólag Matolcsy György által személyesen átírt módosító javaslatból még az írmagját is eltüntették annak, hogy a pénzügyi közvetítők egyáltalán a világon vannak?
Holott Magyarországon a nehéz helyzetbe került devizahitelesek sanyarú sorsáért a gyakran képesítéssel sem rendelkező, kizárólag a jutalékra hajtó "közvetítők" a felelősek leginkább, akik "fix" kamatozású hitelként tukmálták a svájci frank alapú hiteleket boldog-boldogtalanra.
Bár korábban készültek tervek arra, hogy a pénzügyi szektor ezen szeletét is megregulázzák, jó ideje nem történik semmi. A jelek szerint a közvetítők az új kormányzatnál jól fekszenek. Persze annak fényében, hogy a Járai nevével fémjelzett CIG Biztosító meghatározó tulajdonosai között ott taláható a Brokernet négy tulajdonosa és vezetője Körvélyesi Zoltán, Kostevc Péter, Kutvölgyi Pál és Kósa Erika is, nincs min csodálkozni. (Képünkön balról jobbra Horváth Béla, Járai Zsigmond és Kostevc Péter).
Érdemes ismét felidézni a Figyelő 1 évvel korábbi cikkét, amely szerint "szinte nincs olyan termék a pénzügyi piacokon, amit a tökéletesen motivált, hihetetlenül agresszív brokernetes ügynökcsapat ne tudna rásózni a leírhatatlanul alacsony pénzügyi kultúrával rendelkező ügyfelekre".
Vannak a biztosítási piacon olyan biztosítók - CIG mellett például az Aviva - amelyek befektetési egységhez kötött (unit-linked) állományának jelentős részét a Brokernet ügynökei lapátolták össze. De számos bank, például a Budapest Bank vagy az FHB köszönhet sokat a brokernetes ügynökeinek. Azonban a mint arra a Figyelő cikke is rámutatott: "az elmúlt évek törésmentes felfutását jórészt épp az tette lehetővé, hogy kombinálni kezdték a befektetési termékek és a hitelek eladását. Az ügynök számára ez dupla jutalékot, a Brokernet-csoport számára pedig lényegében dupla profitot jelentett. Sajnos azonban az ügyfelek számára ez egy roppant előnytelen és kockázatos kapcsolt terméknek bizonyult. Több tízezer ügyfél hitte el, hogy majd ő „agyonveri a piacokat”, vagyis a zseni tanácsadó által ajánlott befektetési rész hozama nem csak vígan kitermeli a hitel költségeit, de meg is lehet gazdagodni a konstrukcióból. Ma viszont – a devizahitelek törlesztő részleteinek elszállása nyomán – közülük sokan azon küzdenek, hogy korábban tehermentes ingatlanjukra ne tegye rá a kezét a bank, miközben a befektetési rész is jóval kevesebbet ér, mint egy éve".
Ennek fényében új értelmet nyernek Orbán Viktor miniszterelnök szavai a gazdasági akcióterv bejelentésekor: "és azoknak is segítenünk kell, akik a meggyőződésem szerinti korábbi felelőtlen hitelpolitika biztatása, majd bukása miatt most nem tudják fizetni lakásuk törlesztőrészleteit. Számukra a nemzeti együttműködés rendszerében segítséget kell nyújtanunk, különösen azok után, hogy a bankoknak az állam azonnal segítséget nyújtott, amikor hitelválság érte őket".
Azt a miniszterelnök elfelejtette hozzátenni: és azokat is segítenünk kell, akik a korábbi felelőtlen hitelpolitika fő haszonélvező voltak.
Kíváncsian várjuk, vajon Brüsszel mit fog ehhez szólni.
