Bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik, már közép távon is jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének - áll a Political Capital elemzésében. A magyar bankadó mértéke egész Európában messze a legmagasabb, és ez épp a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti.
A bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti, hogy sem a gazdasági termelés, sem a belső fogyasztás nem tud a korábban várt ütemben növekedni. Ezt a hatást erősíti, hogy a magyar bankok többsége külföldi tulajdonban van, így fennáll a veszélye, hogy a rosszabb hozamkilátások miatt az anyabankok kevesebb pénzt fektetnek majd a magyarországi leányvállalatokba.
Minél tovább marad a rendszerben a bankadó, annál inkább megtalálják a bankok annak módját, hogy a terheket áthárítsák az ügyfelekre. Idén ez várhatóan csak korlátozottan jelentkezik, hiszen a bankok számára a gyenge forintárfolyam miatt a legnagyobb kockázat már így is a nem fizető adósok számának drasztikus emelkedése, márpedig a devizahitelek „bedőlését” minden eszközzel igyekeznek elkerülni. Egyértelműen a bankadó hatásának tulajdonítható ugyanakkor, hogy több bank a devizahitel-kamatok csökkentését elhalasztotta. A magasan tartott törlesztőrészletek pedig visszafoghatják a vásárlóerőt, és ezen keresztül a gazdasági növekedést.