A 25. pont: bankadó

Ázsiának, mint a pénzügyi szolgáltatások profitközpontjának egyre növekvő fontossága újabb lendületet vehet, miután a kormányok az Egyesült Államokban és Európában új adókat vetnek ki a globális bankprofitra - véli a Deutsche Bank vezére, Josef Ackermann.

Csányi Sándor kevésbé van negatív véleménnyel a bankadóról, mint más hazai bankok vezetői - írja a Wall Street Journal mai cikkében. A Fehér Margit-Gulyás Veronika által jegyzett cikkben az OTP első embere egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy bár az adó rosszat fog tenni a bank jövedelmezőségének, Magyarország megítélése is nagyon fontos számukra, a költségvetési hiány csökkentése pedig jó eszköz a bizalom visszaállítására. Ez különösképp nagy jelentőséggel bír az OTP számára, mivel a papírok igen érzékenyek a nemzetközi eseményekre és Magyarország rossz megítélésére. A nyilatkozat szerint a bizalom elvesztése és az adó mértéke ugyanolyan rossz hírnek számít, így az igazgató nem volt olyan negatív véleménnyel a tervekről, mint más banki vezetők. 

A portfolio.hu cikke itt!

A WSJ cikke itt!

A Fidesz-frakció hétfői ülésén határozottan állást foglalt a bankadó mellett - közölte a képviselőcsoport tanácskozása után Lázár János, aki azt mondta: "lesz bankadó 2010-ben, lesz 2011-ben is". A frakcióvezető közölte azt is, nem látnak lehetőséget arra, hogy "a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kéréseinek eleget téve" megsarcolják azokat embereket, "akiket az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása gatyára vetkőztetett". Lázár kifejtette: a frakcióülésen Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tájékoztatást adott az IMF és az Európai Unió, valamint Magyarország közötti tárgyalásokról.

Ezzel kapcsolatban a képviselőcsoport vitát folytatott le a helyzetről, és "teljesen egyértelművé vált", hogy az MSZP az IMF oldalára állt a nyugdíjasokkal, a családosokkal és a kispénzűekkel szemben - mondta.

(MTI)

Ismét Budapestre látogatott a CNBC gazdasági hírcsatorna, a hétvégi fejlemények következtében (miszerint idő előtt távozott az EU-IMF-küldöttség) Magyarország újra a figyelem középpontjába került. Matolcsy György az élő bejelentkezésben hangsúlyozta, hogy a kormány ragaszkodik az idei évre kitűzött eredeti 3.8%-os hiánycélhoz. A gazdasági hírcsatorna folyamatosan kapcsolja Budapestről helyszíni tudósítójukat, valamint a stúdióbameghívott szakértők kommentálják az eseményeket.

 A gazdasági miniszter szerint a banki különadó jelentős többletterhet jelent, de a kormány csak ezzel tudja elérni a 3,8 százalékos hiánycélt. "Vagy bankadó vagy megszorítások, ez a két mód van" - mondta. 

Matolcsy interjúja itt!

A CNBC tudósítása itt!
 

Komoly forintgyengülést és kamatemelést sem tartanak kizártnak elemzők azután, hogy szombaton félbeszakadtak a magyar kormány, illetve a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttsége közötti hiteltárgyalások. Az IMF delegációjának vezetője azt mondta, hogy a bankadó összegét csökkenteni kell, és annak nincs jelentősége, hogy melyik magyar kormány vállalta, hogy 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt. A kormány és az IMF is a tárgyalás folytatását ígéri, határidő egyelőre nincs.

Számos ponton nem jutott dűlőre egymással a kormány és az IMF-EU-duó, ezért utóbbiak delegációja idő előtt hazautazott, ezzel pedig megszakadtak a tárgyalások hazánk és a két szervezet között. Washington és Brüsszel további kiigazításra sarkallja hazánkat az idei és jövő évi hiánycél betartása érdekében. Több dolgot kifogásolnak: a bankadó jelenlegi formáját, a jegybankelnök fizetésének csökkentését, a "piactorzító" és EU-jogba ütköző törvényjavaslatokat, a szerkezeti reformok elnagyoltságát, és azt, hogy a 2011-es költségvetésről nem tudott érdemi dolgot mondani számukra a kormány.

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetség szerint a bankadó ellehetetleníti a biztosítási alkulszokat, hiszen a szereplők számára a bankadó akár éves nyereségük háromszorosát kitevő összeg is lehet...

Alaptalanok a sajtóban megjelent híresztelések, melyek szerint a Bayerische Landesbank eladná a magyar államnak az MKB Bankot - tájékoztatta a Hírszerzőt a Bayerische Landesbank sajtóosztálya. A sajtóértesülések annyiban megfelelnek a valóságnak, hogy a BayernLB első embere valóban találkozott Matolcsyval, de a bankadóról tárgyaltak. Az MKB két biztosítójának egyébként a lex Járainak köszönhetően nem kell majd bankadót fizetnie.

A Figyelő mai cikke szerint az állam megvenné, a tulajdonos Bayerische Landesbank pedig el is adná az MKB-t. A híerk szerint egyelőre az árban nem nagyon tudnak megállapodni a felek. A tulajdonos 1 milliárd eurót kérne, a kormány viszont állítólag csak 300 milliót adna....

"A tárgyalásnak nincs alternatívája, a Magyar Bankszövetség a kormányzatot meg kívánja győzni arról, hogy a bankadó jelenlegi mértékének súlyos gazdasági következményei lesznek" - mondta a szervezet főtitkára ma este az MTI-nek.

Ha feltételezzük, hogy minden tényező változatlan marad, és a bankok nem hárítják át a költségeket az ügyfelekre, akkor az MKB, a CIB, a Raiffeisen már ebben az évben veszteséges lehet, de az OTP után legnagyobb nyereséget termelő Erste és K&H Bank adózott eredményének kétharmadát, illetve háromnegyedét elviheti a különadó.

Az OTP azon bankok között van, amelyek jobban viselik a bankadót. A piacvezető intézet és jelzálogbankja adózott eredményének mintegy 30 százalékát viszi el a szektort terhelő sarc. A körülményekhez képest jobban jár még a Deutsche Bank, az ING, ugyanis esetükben az elvonás után is ott marad még a nyereség 80-90 százaléka.

A Világgazdaság Online elemzése. Részletek itt!

Az Index által megkérdezett adószakértők szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet a magyar biztosítókat helyzetbe hozó, "lex Járai" néven elhíresült, tegnap elfogadott módosító javaslat.  

A cik állítása szerint ha a 2007 júliusa utáni alapított társaságok megkapják a bankadó alóli mentességet, a Járai érdekeltségi körébe tartozó CIG Pannónia akár 400, a Wáber György tulajdonolta Wabard pedig 300 millió forint befizetésétől mentesülhet ebben az évben. A számítások szerint az adó elengedése a Wabardnak nagyjából 5-9 százalékos díjelőnyt jelenthet a kötelező biztosítások versenyében.

A teljes cikk itt!

Az elfogadott módosító javaslat szövege itt!

Jelenleg nem tárgyal egymással a magyar kormány és a Bankszövetség, mert a legalapvetőbb kérdésben, a bankadó mértékében és annak kihatásaiban nem sikerült nem sikerült megegyezni - nyilatkozta Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd esti adásában. Nyers szerint ha hosszabb távon is maradna a rendkívüli adó, az visszafogná a bankok hitelezését, ami csökkentené a gazdasági növekedést. A bankadóról szóló jogszabályról hamarosan dönthet az Országgyűlés.

Video itt!

A bankadó az idei évre eldőlt, hiszen néhány nappal vagyunk a parlamenti végszavazás előtt - mondta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízió reggeli műsorában.

Video itt!

A hírek szerint a ma kezdődött IMF tárgyalásoknak egyik sarkallatos pontja a bankadó. Úgy tűnik, hogy a valutaalapnak nem tetszik az ötlet és a kormány hozzáállása se nagyon.

Tegnap este a parlament elfogadta a korábban Rogán Antal, majd később a kormány által a bankadóhoz benyújtott módosító indítványokat, így a fideszhez közel álló személyek nevével fémjelzett CIG Pannónia biztosító, és a Wabard Biztosító mentesül az adó alól, a Takarékszövetkezetek terhein könnyítenek és a Magyar Postának sem kell bankadót fizetnie.

Rogán Antal még hétfőn kijelentette, hogy a módosító indítványt nem Járai Zsigmond cégére szabták.

Farkas István közgazdász, a PSZÁF korábbi elnökének markáns véleménye a bankadóról:

"Főiskolai oktatóként nem állhatom meg, hogy az Országgyűlés immár szokásosnak tekinthető rohamtempójában lassan véglegessé formálódó pénzügyi intézmények különadója kapcsán még egyszer fel ne szisszenjek. Korábbi bejegyzéseimtől eltérően most az adórendszer szempontjából vizsgálom a kérdést, abból kiindulva, hogy a főiskolai hallgatóktól milyen válaszokat várok az elégségesért, ha adózási tételt húznak...."

http://prudentman.blog.vg.hu/2010/07/12/adozasbol-elegtelen/

A lényeg: a tanács számításai szerint a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát 2010-ben (a hatályba lépés évében) teljesíti a törvényjavaslat. Ugyanakkor a javaslat 2011-re már nem felel meg ennek a szabálynak. A KT fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a pénzügyi szektorok különadójából befolyó 200 milliárd Ft-ot.

A javaslatok közül két elemnek van jelentős közvetett (dinamikus) hatása. Az egyik a társasági adó kulcsának 19%-ról 10%-ra való csökkentése 500 millió forintos adóalapig, a másik pedig a pénzügyi szervezetekre vonatkozó különadó bevezetése.

A KT kiemeli: hogy mivel a törvényjavaslat maga is kimondja, hogy a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó 2011. és 2012. évi szabályozását egy később benyújtandó törvény fogja meghatározni, ezért változatlan szabályozást feltételezve 2010 után ebből az adófajtából nem számolhatunk közvetlen bevétellel. Ennek figyelembe vételével az említett adóváltozások az idei évben mintegy 80 milliárd Ft-tal javítják a központi alrendszer elsődleges egyenlegét, de 2011-2014 között a törvényjavaslat megvizsgált elemeinek nettó hatása rendre hozzávetőleg 200 milliárd forintos egyenlegromlást jelent.

Június 8-án Orbán Viktor 29 pontból álló gazdasági csomagot jelentett be. A PR guruk asztalán később akciótervvé, sőt első akciótervvé nemesült intézkedéscsomag egyik legnagyobb port kavaró javaslata a bankadó beveztése: a bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A min. elnök azt is bejelentette, hogy a kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Az eredeti elképzelés szerint az adó "csak" három évig élne.

Hát így kezdődött.