A 25. pont: bankadó

Európában egyedülálló és példátlan mértékű teherrel sújtja a hazai biztosítókat a pénzintézeti különadó. A döntés következtében egyes biztosítók eltűnhetnek a piacról - vélik a Magyar Biztosítók Szövetségénél. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói működésére jelentős kockázatot jelent a kormány által kivetett pénzintézeti különadó, amely a szektor jövedelmezőségét figyelmen kívül hagyva határozza meg a befizetési kötelezettséget – tartalmazza a szervezet sajtóközleménye. A biztosítók kétharmada veszteséges lehet 2010-ben, több cég eredménye a "különadó" miatt fordul mínuszba. A korrigált díjbevétel alapján kivetett adó túlzott mértékű, amelyet a társaságok egy része újabb költségcsökkentési intézkedésekkel sem lesz képes kigazdálkodni.

A bankadó szükséges rossz, mértéke azonban borzasztó - véli a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamásnak a Portfolio.hu számára adott interjújából kiderül, Csányi Sándorral vagy a Költségvetési Tanáccsal ért-e egyet a bankadó ügyfelekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, mit gondol a bajba került adósokat segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról, s hogy valóban eladó-e az MKB Bank. 

Orbán Viktor miniszterelnök a HírTV Egyenes beszéd című műsorában a bankadó kapcsán elmondta: nem várható, hogy az intézkedéseket egyöntetű lelkesedés fogja fogadni, mert azok többek között fájnak a bankároknak és nemzetközi bankszövetségeknek. „Időnként a nemzetközi szervezetek úgy viselkednek, mintha a bankárok nemzetközi szakszervezetei lennének. Ezt tudomásul kell venni. Nagykutyák, hatalmasak, erősek. És most egyszer csak jön egy ország és azt mondja, hogy hát uraim, egész Európában messze Magyarországon a legmagasabb a kamatmarzs, itt lehet a legtöbb profitot szerezni, amit mi nem irigylünk, megdolgoztak érte, nem vonjuk kétségbe, nem gerjesztünk sem gazdag-, sem bankellenes hangulatot, szükségünk van egy jól működő pénzügyi szervezetrendszerre, örülünk, ha maguk itt hitelezik a magyar gazdaságot, de most abban a helyzetben vagyunk, hogy szükségünk van az önök részvételére a közteherviselésben” – fejtette ki Orbán Viktor. „Nem tudok mást tenni, mert hazánk polgárai joggal várják el, hogy ne csak azok fizessenek, akiknek nincs pénzük, hanem akiknél van” – tette hozzá. 

A bankszövetség elnöke szerint a bankadó miatt "legalább hat-tíz magyarországi közép-, illetve nagybank veszteséges lesz az idén", a hitelezési aktivitás pedig csökkenni fog.

A pénzügyi szervezeteknek a végül elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük, az eredeti javaslaton azonban több ponton is változtatott a nemzetgazdasági miniszter által a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány.

Így a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. A biztosítók adókulcsa végül a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék lett.

A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de végül úgy oldották meg, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó.

A pénzügyi közvetítőket kivették az adófizetési kötelezettség alól, aminek indoka az volt, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, egy részüket ellehetetlenítené. Így a Magyar Postának sem kell különadót fizetnie. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 6,5 százalék lett.

A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon. Az adót az idén két egyenlő részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.

A lezárult zárószavazás fényében úgy tűnik: a bankadó kapcsán a pénzügyi közvetítők lobbiztak a leghatékonyabban. Vajon minek kellett ahhoz történni, hogy az ülés megkezdése előtt alig 50 perccel beterjesztett, állítólag Matolcsy György által személyesen átírt módosító javaslatból még az írmagját is eltüntették annak, hogy a pénzügyi közvetítők egyáltalán a világon vannak? 

Holott Magyarországon a nehéz helyzetbe került devizahitelesek sanyarú sorsáért  a gyakran képesítéssel sem rendelkező, kizárólag a jutalékra hajtó "közvetítők" a felelősek leginkább, akik "fix" kamatozású hitelként tukmálták a svájci frank alapú hiteleket boldog-boldogtalanra. 

Bár korábban készültek tervek arra, hogy a pénzügyi szektor ezen szeletét is megregulázzák, jó ideje nem történik semmi. A jelek szerint a közvetítők az új kormányzatnál jól fekszenek. Persze annak fényében, hogy a Járai nevével fémjelzett CIG Biztosító meghatározó tulajdonosai között ott taláható a Brokernet négy tulajdonosa és vezetője Körvélyesi Zoltán, Kostevc Péter, Kutvölgyi Pál és Kósa Erika is, nincs min csodálkozni. (Képünkön balról jobbra Horváth Béla, Járai Zsigmond és Kostevc Péter).

Érdemes ismét felidézni a Figyelő 1 évvel korábbi cikkét, amely szerint "szinte nincs olyan termék a pénzügyi piacokon, amit a tökéletesen motivált, hihetetlenül agresszív brokernetes ügynökcsapat ne tudna rásózni a leírhatatlanul alacsony pénzügyi kultúrával rendelkező ügyfelekre".

Vannak a biztosítási piacon olyan biztosítók - CIG mellett például az Aviva - amelyek befektetési egységhez kötött (unit-linked) állományának jelentős részét a Brokernet ügynökei lapátolták össze. De számos bank, például a Budapest Bank vagy az FHB köszönhet sokat a brokernetes ügynökeinek. Azonban a mint arra a Figyelő cikke is rámutatott: "az elmúlt évek törésmentes felfutását jórészt épp az tette lehetővé, hogy kombinálni kezdték a befektetési termékek és a hitelek eladását. Az ügynök számára ez dupla jutalékot, a Brokernet-csoport számára pedig lényegében dupla profitot jelentett. Sajnos azonban az ügyfelek számára ez egy roppant előnytelen és kockázatos kapcsolt terméknek bizonyult. Több tízezer ügyfél hitte el, hogy majd ő „agyonveri a piacokat”, vagyis a zseni tanácsadó által ajánlott befektetési rész hozama nem csak vígan kitermeli a hitel költségeit, de meg is lehet gazdagodni a konstrukcióból. Ma viszont – a devizahitelek törlesztő részleteinek elszállása nyomán – közülük sokan azon küzdenek, hogy korábban tehermentes ingatlanjukra ne tegye rá a kezét a bank, miközben a befektetési rész is jóval kevesebbet ér, mint egy éve". 
 

Ennek fényében új értelmet nyernek Orbán Viktor miniszterelnök szavai a gazdasági akcióterv bejelentésekor: "és azoknak is segítenünk kell, akik a meggyőződésem szerinti korábbi felelőtlen hitelpolitika biztatása, majd bukása miatt most nem tudják fizetni lakásuk törlesztőrészleteit. Számukra a nemzeti együttműködés rendszerében segítséget kell nyújtanunk, különösen azok után, hogy a bankoknak az állam azonnal segítséget nyújtott, amikor hitelválság érte őket".

Azt a miniszterelnök elfelejtette hozzátenni: és azokat is segítenünk kell, akik a korábbi felelőtlen hitelpolitika fő haszonélvező voltak. 

Kíváncsian várjuk, vajon Brüsszel mit fog ehhez szólni. 

Elfogadta az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a többi között korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket, két ütemben különadó befizetésére kötelezi a pénzügyi szférát és megszünteti a devizaalapú jelzáloghitelezést.

A Ház 301 igen szavazattal, 12 nem ellenében, egy tartózkodással hozta meg a döntését. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, az LMP képviselői nemmel voksoltak, a szocialista politikusok pedig nem nyomtak gombot.

(MTI)

A HírTV értesülése szerint Matolcsy György az utolsó pillanatban írta át a bankadó szabályozását, amely "így  - a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan - sávossá és progresszívvé teszi a különadót" (sic!).

Az Index szerint elképzelhető, hogy a lex Járai kivétele a törvényből csak trükk: a parlamenti szabályok szerint ugyanis ha egy benyújtott módosító javaslatot a benyújtója visszavon, akkor azt bármely képviselő sajátjaként ismét előterjesztheti és szavazást kezdeményezhet róla. Magyarán: most bár a kormány látszólag visszavonná a lex Járait, de bármely - ésszerűen - kormánypárti politikus a sajátjaként ismét a parlament elé viheti a zárószavazáson, így akár az Országgyűlés el is fogadhatja és törvénybe iktathatja a lex Járait. Így a kormány fel tudná mutatni a nemzetközi szervezetek felé, hogy ő ugyan vissza akarta vonni a kifogásolt passzust, ám a képviselők akarata felülírta a kormányét.

 A bankadó szükséges, igazságos és  hatékony, mert az ország és az emberek érdekét szolgálja - jelentette ki Orbán Viktor minsizterelnök parlamenti beszédében. 

A különadóra vonatkozó, szinte az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatok szerint a hitelintézetek az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0.15%, az e feletti rész után pedig 0.5% lenne az adó mérték. A korábbi javaslat a hitelintézetek esetében 0.45%-os mértékre vonatkozott.

A biztosítók a korábban megállapított 5.8% helyett 6.2%-os különadót fizetnének, míg a pénzügyi közvetítők a korábbi 5.6%-os teher helyett a friss javaslatban nem fizetnének.

A pénzügyi vállalkozásokra is nagyobb teher nehezedik majd, hiszen a korábbi 6% helyett 6.5%-ot kell fizetniük az adóalapra vonatkozóan.

 A kormány néhány perce beterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslata megemelte a különadó mértékét.

Ennek értelmében:

„(6) A különadó mértéke

A Bloomberg összeállításában úgy fogalmaz: ma várhatóan elfogadja a magyar parlament a "brutálisnak" minősített bankadót, ez pedig további hitelességvesztés jelenthet az ország számára. A Bloomberg idézi Peter Attard Montaltót, a Nomura elemzőjét, aki szerint a bankadó mai elfogadását követően tovább csökken majd Magyarország hitelessége. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a bankadót öt nappal azután fogadják el, hogy az IMF felfüggesztette a tárgyalásokat a magyar kormánnyal, részben a bankadó miatt.

A kormány nem lép vissza a "lex Járaitól" - erősítette meg Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtök reggel az MTI-nek; az Országgyűlés délután szavaz a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagról. A parlament korábban már elfogadta a számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványát, amely több kivételt tesz a bankadó hatálya alól: közte a három éven belül alakult ("tevékenységi engedélyét első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző") biztosítók és takarékszövetkezetek körét menti fel a különadót megfizetetése alól. Az így mentesülő biztosítók közé tartozik a Járai Zsigmond volt jegybankelnök nevével fémjelzett CIG Közép-európai Biztosító Zrt. is.

Általánosságban az IMF-nek nincs problémája a bankadóval, a tárgyalásokon a mérete és a kivitelezése ellen emeltek kifogást. Nem csak a bankadó miatt kellett elhalasztani a hitelszerződésről tartott legutóbbi egyeztetés eredményeinek rögzítését a Nemzetközi Valutaalappal, a költségvetési pályával kapcsolatos bizonytalanságok miatt álltak fel dolgavégezetlenül a felek a tárgyalóasztaltól - mondta Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodájának vezetője.

A bankadó bevezetése mellett foglalt állást szerdán Berlinben a magyar miniszterelnök és a német kancellár. Orbán Viktor kormányfő Angela Merkel meghívására érkezett egynapos bemutatkozó látogatásra Berlinbe, ahol a kancellári hivatalban mintegy kétórás megbeszélést folytattak. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten az MTI kérdésére válaszolva mindketten fontosnak nevezték a bankadó bevezetését.

Míg azonban a német kancellár a tervezett intézkedés kapcsán egyfajta válságelhárító óvintézkedésről beszélt, a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány lefaragása, illetve a növekedés biztosítása érdekében azonnali lépésre van szükség.

(MTI)

A pénzügyi szervezetek különadóját érintő elfogadott módosító indítványok 10,5 milliárd Ft-tal csökkentik a különadó 2010-es közvetlen bevételi vonzatát - állapítja meg a Költségvetési Tanács legfrissebb elemzése. 

Továbbá a társasági adó módosításán és a pénzügyi szervezetek különadóján túli intézkedések közvetett makrogazdasági hatásai 2011-2014-ben mintegy 5,5-6 milliárd Ft-tal javítják az elsődleges egyenleget az előző anyagunkban közölt értékekhez képest. Így az elsődleges egyenleg 2010-ben mintegy 80 milliárd Ft-tal javul, 2011-2012-ben viszont 200 milliárd Ft-nál enyhén nagyobb mértékben romlik a fent említett hatások figyelembe vétele után.
 

A Napi Gazdaság információi szerint a Fidesz a végszavazás előtt kiveszi a bankadóból a lex Járai néven emlegetett, a 2007. július elseje után alakult biztosítók bankadómentességére vonatkozó módosításokat. 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál az elmúlt napokban igyekeztek a szabályozásnak olyan olvasatot találni, amelynek révén egy brüsszeli vizsgálat esetén védhető lenne, ám erre szakértők szerint kevés esély van.

A zárószavazás előtti módosítás a szakértők szerint emellett gesztus is lehet az IMF és az EU delegációinak. A bankadó egészén túl a benne foglalt kivételeket is szóvá tették a tárgyaló felek. Arról ugyanakkor híreink szerint egyelőre nincs szó, hogy az egyéb kivételek - a 4000 fő alatti településen fiókkal bíró hitelintézetek kedvezménye, illetve a Posta pénzügyi közvetítői jutalék alóli teljes kivonása - szintén kikerülnének a szövegből.
 

Az IMF és az EU nem véletlenül választotta Magyarországot arra, hogy példát statuáljon vele – írja a tekintélyes német Handelsblatt. A nemzetközi hitelezők okoskodása szerint ugyanis Magyarország elég nagy ahhoz, hogy híre menjen a világban az IMF és az EU vele szembeni kemény fellépésének, ugyanakkor túl kicsi ahhoz, hogy más országoknak is komolyan ártson a vele szembeni bizalomvesztés. Ráadásul nem tagja az euróövezetnek, így attól sem kell tartani, hogy az uniós fizetőeszköz nyomás alá kerül az ország nehézségei miatt.

Csakhogy  a Magyarországgal szembeni keménykedés ennek ellenére is komoly veszélyeket hordoz magában – mutat rá a Handelsblatt szerzője, Oliver Stock. Az egyik nagy vesztes csoportot az osztrák pénzintézetek képezhetik, amelyek kitettsége rendkívül nagy hazánk és az egész régió meghatározó hitelezőiként. Magyarország mellett pedig a térség többi országának helyzetére is rossz hatással lehet, ha Budapesttel szemben betámasztanak a pénzpiacok. Ugyan a növekedési kilátások jók, de az továbbra is kérdéses, hogy a gazdasági szereplők elég tartalékkal rendelkeznek-e a növekedés megtorpanásának átvészeléshez.

Forrás: Világgazdaság

Konkrét intézkedéseket is kifogásoltak, egyes terveket pedig hiányoltak az IMF és az EU képviselői a szombaton megszakadt tárgyalásokon. Nem tetszett például a devizahitelesek megsegítésére létrehozni tervezett Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának - részleteiben nyilvánosan nem ismertetett - terve, több konkrétumot vártak volna az állami vállalatok, például a MÁV és Malév átalakításával kapcsolatban, és aggasztónak tartották a költségvetési kiadások felügyeletének átalakítását is. Az Index pontokba szedte a kifogásokat.

1. A jelenlegi folyamatok és a kormány intézkedései alapján a nemzetközi szervezetek nem látják elérhetőnek az idei, és különösen a jövő évi költségvetési hiánycélt.

2. A két szervezet a bankadó tervezett formáját kifogásolta.

3. Uniós jogot sérthet e a kormány már bejelentett, és napokon belül törvényi formát öltő terveinek több eleme (például a lex Járai) is Brüsszel szerint.

4. A közlekedési reform leállítását is nehezményezi a két szervezet.

5. Az IMF nem értett egyet a devizahitelesek egy részének megsegítésére létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) kormány által forszírozott módjával.

6. Az Európai Bizottság az egészségügyi reform hiányát is szóvá tette.

7. Brüsszel hibának gondolja, ahogyan a kormány a kincstárnoki rendszert felváltotta a felügyelői rendszerrel.

8. Összességében pedig az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap azt szerette volna elérni, hogy a kormány kötelezze el magát az idei és jövő évi államháztartási hiánycélok betartása mellett, azokat pedig hihető intézkedésekkel támassza is alá.

Mivel az osztrák bankok - mindenekelőtt az Erste Bank és a Raiffeisen – jelentős magyarországi kitettséggel rendelkeznek, ezeket a cégeket különösen sújtja a tervezett bankadó. - mondta az osztrák ORF jelentése szerint Walter Rothensteiner a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója.

A Világgazdaságnak adott videóinterjújában Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, az IMF és az EU képviselői az ő véleményére is kiváncsiak voltak. Szerinte a két szervezetnek nagyobb rugalmasságot kellene Magyarországgal szemben tanúsítania. 

A teljes interjú megtekinthető itt!

A tervezett magyar bankadó hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet az osztrák gazdasági miniszter Matolcsy Györggyel tartott hétfői munkamegbeszélését követően. 

Reinhold Mitterlehner szerint az IMF strukturális intézkedéseket igényel a költségvetési hiány csökkentésére, és nem csak új bevételt. "Az osztrák bankok képviseltetik magukat Magyarországon, és a különadó számukra problémákat fog számukra okozni" - jelentette ki a miniszter a találkozó után kiadott sajtóközleményében. Az ilyen intézkedések csökkentik a bankok saját tőkéjét, és csökkenő hitelezés jelent a gazdaság számára. 

Az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) számításai szerint a tavaly Magyarországon 17 millió euró veszteséget termelő Raiffeisen Banknak 35 millió eurót, a másik nagy osztrák pénzintézetnek, az Erste Banknak 44 millió eurót kellene fizetnie az idén.