A 25. pont: bankadó

A még idén tervezett leépítésre a bankadó miatt van szükség a cég szerint. Az Erste mintegy 9 százalékos leépítést tervez.

Mintegy 9 százalékos - nagyjából 250 fős - létszámcsökkentést tervez még az idén az Erste Bank Hungary Nyrt. a korlátozott bevételi kilátások, a hitelezési piac jelentős lefékeződése, valamint a bankadó miatt - írta a Napi Gazdaság szerdán.

A lap megkeresésére a pénzintézetnél elmondták: a tervezett karcsúsításra azért van szükség, hogy a jelenlegi üzleti és gazdaságpolitikai környezetben a hosszú távon is fenntartható működés keretei létrejöhessenek. A bank jelezte, hogy évek óta sikeresen valósította meg költséghatékonyságra épülő üzleti stratégiáját, ami a legutóbbi időkig lehetővé tette, hogy elkerülje a létszámcsökkentést. A bankadó kivetése azonban kényszerhelyzet elé állította a pénzintézetet, mert olyan rendkívüli terhet jelent, ami a hosszú távú stabil működését is veszélyeztetheti.

A Napi emlékeztet: a múlt héten derült ki, hogy a K&H Bank jelentős leépítést készít elő a megváltozott gazdasági körülmények nyomán. Vélhetően nem az Erste lesz az utolsó a pénzintézetek sorában, ahol elbocsátásokat okoz a banki különadó - írta a lap.

Bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik, már közép távon is jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének - áll a Political Capital elemzésében. A magyar bankadó mértéke egész Európában messze a legmagasabb, és ez épp a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti.

A bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti, hogy sem a gazdasági termelés, sem a belső fogyasztás nem tud a korábban várt ütemben növekedni. Ezt a hatást erősíti, hogy a magyar bankok többsége külföldi tulajdonban van, így fennáll a veszélye, hogy a rosszabb hozamkilátások miatt az anyabankok kevesebb pénzt fektetnek majd a magyarországi leányvállalatokba.

Minél tovább marad a rendszerben a bankadó, annál inkább megtalálják a bankok annak módját, hogy a terheket áthárítsák az ügyfelekre. Idén ez várhatóan csak korlátozottan jelentkezik, hiszen a bankok számára a gyenge forintárfolyam miatt a legnagyobb kockázat már így is a nem fizető adósok számának drasztikus emelkedése, márpedig a devizahitelek „bedőlését” minden eszközzel igyekeznek elkerülni. Egyértelműen a bankadó hatásának tulajdonítható ugyanakkor, hogy több bank a devizahitel-kamatok csökkentését elhalasztotta. A magasan tartott törlesztőrészletek pedig visszafoghatják a vásárlóerőt, és ezen keresztül a gazdasági növekedést.

A Raiffeisen Zentralbank (RZB) vezérigazgatója szerint a bankadó magasabb költséget jelent majd az ügyfeleknek, ráadásul nem is az osztrák szövetségi költségvetést gazdagítja.

Walter Rothensteiner az ORF osztrák tévé hétfő reggeli adásában kifogásolta, hogy a szövetségi állam lemond a befolyó 500 millió euróból 150 millió euróról a tartományok javára, és a pénzt nem a szövetségi állam használja fel.

Rothensteiner ugyanakkor kevésbé tartja drámainak azt, hogy az eredeti bejelentésekkel ellentétben a bankadót nem meghatározott időre vezették be Ausztriában. Az RZB vezére szerint tekintve, hogy a bankadót a stabilitást hivatott biztosítani, elvárható, hogy kivezessék a rendszerből, amint helyreállt a szektor egyensúlya - írja a Die Presse.

Véglegessé vált a bankadó bevezetése Ausztriában a hét végi kormányülést követően. Az osztrák kormánykoalíció még az év elején megállapodott abban, hogy 500 millió eurót szed be a pénzintézetektől, de részleteket csak az elmúlt napokban, a költségvetésről folytatott tárgyalások során rögzítették.

Az 500 milliós összeg a mérlegfőösszegekre kirótt, valamint a származtatott termékekkel, derivatívákkal folytatott spekulatív jellegű kereskedésre kivetett közteherből áll össze. A mérlegfőösszeg alapján kirótt tétel 340 millió eurót tesz ki. Alapjának meghatározásakor a bankbetétek és a törzstőke nélkül számított mérlegösszeget veszik figyelembe, mértéke a bankok nagyságától függ.

Az egymilliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszegű bankok esetében 0,04 százalék, húszmilliárd euró felett 0,08 százalék az adó. Az utóbbi körbe tartoznak az osztrák nagybankok közé sorolt Bank Austria, az Erste Bank, a BAWAG, a Raiffeisen Zentralbank Österreich, a Volksbank, a megroggyant helyzete miatt tavaly államosított Hypo Bank, de a Raiffeisen két tartományi bankja, a Raiffeisen Felső-Ausztria és a Raiffeisen Alsó-Ausztria-Bécs, valamint a Kontrollbank is.

Kivonják az adózás alól az egy bankcsoporton belüli kötelezettségeket és a bankok külföldi leányvállalatait is. A bankok attól tartottak, hogy a kormány az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elképzelése alapján a konszernmérleget választja az adó alapjának, ebben az esetben a bécsi központú nemzetközi bankoknak a más országokban, így Magyarországon bevezetett banki különadók miatt duplán kellett volna adózniuk. Nem valósult meg az a felvetés sem, hogy a biztosítókat is vonják be a kötelezettek körébe.

Az osztrák bankok a németországi modellt tartották volna követendő példának, ahol egy bankmentő alapba folyik be az adó bevétele. Williband Cernko, a Bank Austria vezérigazgatója úgy látja, az osztrák bankadót hamarosan felül kell bírálni, amint kialakul egy egységes uniós álláspont a bankadóról. A pénzintézetek többsége a hét végén nem reagált érdemben a kormány bejelentéseire.

Banki körökből származó értesülések szerint bírálták ellenben, hogy a kormány a kezdeti, év eleji néhány találkozó után gyakorlatilag kész tények elé állította őket. A Raiffeisen Zentralbank közleményében úgy fogalmazott, az adó újabb terhet jelent a bankoknak, ennek "nem örülnek, ugyanakkor fontos, hogy mindenki hozzájáruljon a büdzsé szanálásához". Herbert Pichler az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) banki tagozatának vezetője a szektor "kártalanítást" szorgalmazza.

A bankadó, az új bázeli (Bázel III.) tőkemegfelelési szabályok és a betétbiztosítási alapok reformja együtt "túlságosan nagy" terhet jelentenek, minden bizonnyal meg fognak drágulni a banki szolgáltatások - mondta. Az osztrák bankadót 2011-től szedik be, határozatlan ideig. Az adót a költségvetési hiány 2012-re három százalék alá szorítását célzó intézkedések részeként vezeti be a kormány. A szanálási csomag jövőre a költségvetési bevételek 1,2 milliárd eurós növekedését, a kiadások 1,6 százalékos csökkentését tartalmazza, többek között az üzemanyag adójának emelésével és a családi támogatások csökkentésével.

Magyarország talán csökkentheti a bankadó mértékét - olvasható ki Willibald Cernko, az UniCredit Bank ausztriai vezérének bécsi nyilatkozatából.

Magyarország hamarosan készen állhat arra, hogy tárgyaljon a bankadó csökkentéséről, mely teher a legmagasabb Európában – nyilatkozta Willibald Cernko, az UniCredit Bank Austria vezére, a feltörekvő európai régió egyik legnagyobb szereplője.

Az UniCredit 28 millió eurót fizet bankadó gyanánt – mondta Crenko. Az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap is kritikával illette a magyar bankadót, ugyanis annak mértéke hatalmas, és rontja a hitelezést – írja a Bloomberg.

A pénzügyi intézeteket terhelő különadó a tervek szerint 182 milliárd forintos bevételt hoz, és már 2010-ben beszedésre kerül, hogy csökkentse a költségvetés hiányát – emlékeztet a hírügynökség. (vg.hu)

Három magyarországi bank azt fontolgatja: kivonul hazánkból. Nem kis bankokról van szó. Mérlegfőösszegük alapján nem sokkal vannak az OTP mögött.

Ezzel a felütéssel írt cikket mai számában a Népszava, sem a forrásokat sem a bankokat nem nevezve meg. A napilap szerint a bankok túl nagy tehernek találják a bankadót, hisz enélkül is veszteségesek. Bár az átlag alapján nem okoz súlyos gondot nekik a különadó befizetése, az átlag elfedi az egyedi gondokat, hisz 12 olyan bank akadt eddig, melynek nem volt elég a nyeresége ehhez, így a saját tőkéjükhöz kellett nyúlniuk.

Ismét kemény kritikával illette a magyarországi bankadót Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója a Financial Times-nak adott interjújában.

Mérgesek vagyunk a túlzott bankadó miatt, szükségtelen lépés - mondta Andreas Treichl az interjúban. Bár kiemelte, nem lát semmilyen körülményt, amely mellett kivonulnának Magyarországról - hisz Magyarország az Erste "hazai piaca", úgy fogalmazott: "többféle módon is meg fogjuk mutatni, hogy nem tehettek meg mindent velünk". "Vannak más országaink is, ahol többet tudunk befektetni" mondta.

Két problémás ország van jelenleg az Erste piacai között, Románia és Magyarország - mondta Treichl, hozzátéve: ez politikai és makroökonómiai értelemben is igaz rájuk. Bár végül ezekben az országokban is minden rendben lehet, vigyázniuk kell, hogy ne maradjanak le a nagyon sikeres országoktól, mint amilyen Szlovákia, Csehország és Lengyelország - mondta. A bank tőkehelyzetét firtató kérdésre elmondta: a jelenlegi állás szerint már most teljesíti azokat a követelményeket a bank, amelyeket csak 2019-ben kell - írja a portfolio.hu.

Az OTP bank első embere, Csányi Sándor az Info Rádió vendágeként a többi között a bankadóról is beszélt. Ahogy mondta: a pénzügyi szektor idén már 200 milliárd forintot befizetett, és jövőre is várhatóan ennyit fog. Csányi bízik abban, hogy a bankszektor sújtó adó előbb-utóbb kivezetésre kerül, és több, a bankadóhoz hasonló intézkedés már nem lesz. Úgy véli, ha ez nem következik be, akkor a hitelhiány lesz a gazdasági növekedés legnagyobb akadálya.

Jelentősen lassult a banki hitelek kibocsátásának az üteme, a devizahitelezés megtiltása pedig a hitelkínálat csökkenéséhez vezet - emelte ki a bankelnök, aki hozzátette: az OTP-n kívül kevés banknak van annyi forintban meglévő forrása, amelyből a kieső devizahitel-állományt pótolni tudja.

A makrogazdasági helyzet az elmúlt egy-két hónapban jelentősen javult, ez pedig befektetéseket vonz Magyarországra - hangsúlyozta Csányi Sándor, aki hozzátette: az euróárfolyam szintje 265 és 270 forint körül lenne elfogadható, mert így a devizában eladósodottak helyzete is kezelhetővé válna, és az exportnak sem lenne akadálya.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a világon máshol is van bankadó típusú elvonás, de annak magyarországi mértéke "büntetésnek" mondható. Király Júlia ezt szerdán mondta a Figyelő TOP 200 konferencián.

A tanácskozáson tartott kerekasztal beszélgetésen Király Júlia rámutatott: a magyar bankrendszer stabil, és az volt a válság alatt is, Magyarországon nem volt egyetlen bankcsőd sem. A válság előtt a hazai pénzintézeti rendszert a magas jövedelmezőség jellemezte, de a bankszektor igen jövedelmezően működött a térség szomszédos államaiban is.

A bankadó magyarországi bevezetése azonban azzal járt, hogy a magyar hitelintézetek versenyhátrányba kerültek a szomszédos államok bankrendzsereihez képest, a hazai bankszektor jövedelmezősége a felére csökkent - magyarázta Király Júlia.

A bankadó első részletét holnapig, a másodikat december 10-éig kell befizetniük a költségvetésbe egyes pénzügyi szervezeteknek, csakhogy kit mekkora adófizetési kötelezettség terhel, a törvény alapján nem teljesen egyértelmű.

A Világgazdaságnak nyilatkozó Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője szerint nem világos, a kamateredményt vagy a kamatkülönbözetet kell-e figyelembe venni az adóalap meghatározása során, márpedig van olyan cég, ahol ez 600 millió forint különbséget jelent. Abban pedig a számviteli szakértők véleménye tér el egymástól, hogy az adót melyik negyedévre kell elszámolniuk a cégeknek.

Az OTP kalkulációi szerint a pénzügyi szervezetek tegnap elfogadott különadója miatt a csoporttagok idén 36 milliárd forintot fizetnek majd be az államkasszába. Mivel ezzel az összeggel csökkenthető az adóalap, a várható negatív adózott eredményhatás 29 milliárd forintos lesz. Az OTP (36 milliárd), a K&H (16,2 milliárd), az MKB (13,8 milliárd), a CIB (12,8) milliárd) és az Erste (12,7 milliárd) holnap befizeti kötelezettségének felét. A bankok nem adóként, hanem működési ráfordításként könyvelik el a terhet - olvasható a portfolio.hu-n.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar gazdaság helyzetén sokat javíthat, ha a kormányzat nemcsak a jövő évi költségvetést, hanem egy hosszabb távú gazdaságpolitikát is kidolgoz, és ahhoz tartja magát. Kopits György a 180 percnek nyilatkozva veszélyesnek nevezte a monetáris politika lazítását.

A Költségvetési Tanács elnöke továbbra is úgy látja, jövőre tartható a három százalék alatti hiány, de ehhez továbbra is feszes gazdálkodás kell, az anyagi, bérjellegű és dologi kiadások pedig legfeljebb az inflációval korrigálhatók. - olvasható az mr1.hu-n.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi bankadó előkészítése során egyeztetésre várja a biztosításközvetítőket is - mondta Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke a szervezet konferenciáján, jelezve: korántsem jelent állandó védelmet a szektornak, hogy most nem kell különadót fizetnie. A biztosítási szakma és így az alkuszok jövőjét is befolyásolja, milyen körülmények között dolgozhatnak a piaci társaságok - idézte az FBAMSZ elnökét a Napi Gazdaság a bankadó kapcsán, amelyben szerinte méltánytalanul nagy terhet róttak a biztosítási szakmára.

A jövőt számos olyan elem nehezíti, amelyre hamarosan választ kell adnia a kormányzatnak - ilyen például az életbiztosítások adókedvezményének a kérdése, amelynek elvétele a konstrukcióknak mint öngondoskodási formának a létét kérdőjelezte meg.

Ma iktatták be hivatalába Pleschinger Gyulát, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. új vezérigazgatóját, a kinevezést ünnepélyes keretek között Matolcsy György szakminiszter adta át a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) budapesti sajtó-nyilvános eseményén.

Matolcsy az eseményen elmondott beszédében megerősítette azt, amire tegnapi parlamenti beszédében a miniszterelnök is utalt, miszerint a cél egyelőre a "2002-es szint elérése". A miniszter emlékeztett, hogy a legutóbbi Fidesz-kabinet úgy adta át a kormányzást, hogy versenyképesség tekintetében a 30 legjobban teljesítő ország között voltunk, 2002-re az államadósság 54%-ra csökkent a GDP arányában, és a hiány is 3% alatt volt.

Hogy hogyan éri el ezt a kormáy? "Mindenekelőtt kőkeményen és következetesen tartjuk magunkat az idei, 3,8% alatti hiánycél eléréséhez" - mondta Matolcsy, aki ennél is tovább ment. "Tulajdonképpen eldőlt, hogy ez a szám megvalósul az év végére. Az államadósság ugyan a tervezettnél 210 milliárddal több volt az elmúlt 8 hónapban, de ezt ellensúlyozni fogja a szeptemberben és decemberben befolyó, a pénzpiaci szereplőktől beszedett adó". A miniszter kifejtette, tudják, hogy ez egy "brutális adónem".  - írja a privatbankar.hu.

Varga Mihály szerint az euró bevezetésének feltételei 2014-15-re biztosan megvalósulnak, a Miniszterelnökség államtitkára hétfőn reggel a Magyar Televízió reggeli műsorában nyilatkozott. Hangsúlyozta: a bankadó nélkül az ország nem tudja teljesíteni az „előző kormány által ráerőszakolt” szerződést az IMF-fel, EU-val és Világbankkal. „Tartani akarjuk a szerződés magyar fél által vállalt pontjait, ennek érdekében a bankadó bevezetésére volt szükség” - mondta.

Varga Mihály reményei szerint 2 plusz 1 év után ki lehet vezetni a rendszerből a bankadót. A harmadik évre pedig a kormány azt vállalta: ha addig az EU-ban kialakul egy egységes bankadó, azt fogják alkalmazni. A jövő évi 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséhez Varga Mihály szerint fontos, hogy az országkockázat csökkenjen.

A K&H csoport vezérigazgatója megígérte, hogy nem hárítják az ügyfeleikre a bankadó miatti többletterhet, ha az intézkedés átmeneti lesz. A bank egyre több ügyfele késve törleszti a hitelét.

A K and H Bank nem hárítja át az ügyfelekre a bankadó terhét akkor, ha az intézkedés valóban csak egyszeri, átmeneti lesz, ellenkező esetben azonban a bank nem tudja betartani ezt az ígéretét. Ezt mondta Hendrik Scheerlinck, a K & H Csoport vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján - irja az index.

A német kormány szerdai ülésén intézkedéseket fogadott el jövendő pénzügyi válságok kivédése céljából: jóváhagyta a bankokra kivetendő illetéket, valamint azt az eljárást, amely bajba jutott nagy pénzintézetek csődhelyzetét, illetve szanálását hivatott szabályozni. Az illetéknek nevezett bankadóból befolyó milliárdok egy válságalap létrehozását célozzák; ebből lehetne a jövőben segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került pénzintézeteknek. A terv értelmében az érintett pénzintézetek évi több mint 1,2 milliárd eurót kötelesek befizetni az alapba.

Ha a költségvetési egyensúly érdekében kivetett bankadó miatt lassul a gazdaság, azt a nyugdíjasok is megsínylik. Emiatt ugyanis elmaradhat a nagyobb nyugdíjemelés. A nyugdíjasok 25-31 milliárd forinttól esnek el. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy nyugdíjprémium biztosan nem lesz - írja az index.

Talán még a kormány sem gondolt rá a bankadó bevezetésekor, hogy az áttételes hatás miatt a nyugdíjemelés is elmaradhat. A bankadó több elemzés szerint is lassítja a gazdasági fellendülést, így a GDP-növekedési ütem – ha csak néhány tizedponttal is – 3 százalék alá szorulhat jövőre. Ekkor pedig már nem járna a magasabb nyugdíjemelés.

A magyar bankadó ragadós lehet, a horvátok is a pénzintézetek megadóztatását tervezik, hogy így csökkentsék a költségvetés hiányát. Horvátország bankadó bevezetését tervezi, hasonlót, mint Magyarország, hogy finanszírozza a költségvetés hiányát. Helyi lapok azt írják, hogy a horvát pénzügyminiszter, Ivan Suker bankárok előtt arra utalt, hogy adót vetne ki a bankokra, a mérlegfőösszegük alapján. A terv az idei költségvetés felülvizsgálata kapcsán vetődött fel - írja a Vecernji List című lapra hivatkozva a vg.hu.

Az Európai Központi Bank (EKB) szerint aggályok merülnek fel a pénzintézeti különadóval kapcsolatban, a magánszemélyek esetében a devizaalapú hitelek jelzálogfedezetének megtiltása pedig ellentétes lehet az Európai Unióról (EU) szóló szerződéssel. A frankfurti intézmény a magyar kormány kérésére véleményezte a 29 pontos gazdasági akcióterv pénzügyi tárgyú elemei - olvasható a Figyelő Net-en.

Az EKB ma kiadott véleményében azt írta, a magyar törvényhozásban azt megelőzően fogadták el az akcióterv alapján készült gazdasági és pénzügyi csomagot, hogy az EKB kifejthette volna véleményét a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetről. Egyidejűleg rámutatott: „az EKB véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását.”

A Financial Times Deutschland Magyarországgal foglalkozó cikke szerint a tűzzel játszik hazánk.  A jobboldali magyar kormány "kasszíroz" a pénzintézeteknél, ami sokkolja az ágazatot, a lakosság viszont ünnepel - írja Magyarországról a Financial Times Deutschland. A gazdaság felpörgetése érdekében a kormány csökkenteni akarja a vállalkozói és a jövedelemadót, ennek fejében kiadós különadót vet ki a pénzintézetekre: utóbbiaknak kell viselniük a költségvetési hiány lefaragásának fő terhét. Idén a mindenkori mérlegfőösszeg 0,45 százalékát vonja el a kormány a bankoktól, míg a biztosítók által befizetendő összeg a beszedett biztosítási díjak 5,8 százalékára rúg. Az ágazat máris hevesen tiltakozik. "Ez az egész egyszerűen őrültség" - idézte a FTD Andreas Treichlt, a Magyarországon átfogó fiókhálózattal rendelkező bécsi Erste Bank főnökét.- írja a vg.hu

"A bankadót a kormány nem valami perverz örömből veti ki, hanem van egy helyzet, amelyet kezelni kell" - mondta Cséfalvay Zoltán a Gazdasági Rádió Nap Vendége című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint az új kormány azzal szembesült, hogy minimum 300 milliárd forintos lyuk van a költségvetésben, erre lépni kellett, hogy a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcélt tartani lehessen. "Nem mi teremtettük a 300 milliárd forintos lyukat, a túlszaladás lehetősége az elfogadásától benne volt a költségvetésben, így az IMF-nek és az Európai Bizottságnak is megvan a felelőssége. Tetszettek volna az IMF részéről pontosabban számolni, hogy ne legyen ez" – fogalmazott az államtitkár.

A nyolc legnagyobb hazai banknak kell befizetni a szektorra jutó 111,4 milliárd forintnyi különadó 80-90 százalékát, hiszen az érintetteknek csaknem 100 milliárdos teherrel kell számolniuk. A legnagyobb befizetőnek nem meglepő módon az OTP Bank számít majd: a hitelintézet kalkulációi szerint a pénzügyi szervezetekre kirótt különadó OTP-csoporttagok által 2010-ben együttesen fizetendő összege várhatóan 36 milliárd forint lesz, ám ezzel a társasági adó alapja csökkenthető. Ennek alapján az újonnan bevezetett különadó csoportszinten várható negatív adózott eredményhatása 29 milliárd forint - írja a vg.hu.

Ezzel a címmel közölt cikket vélemény rovatában a magyar bankadóról a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap. Az osztrák kedélyesség találkozik a tüzes vérmérséklettel: hogy ez nem működhet sokáig jól, azt megmutatta a több száz éves közös történelem - vélekedett a szerző. Az elmúlt években sem volt felhőtlen a viszony - tette hozzá. "Az OMV kosarat kapott a Moltól, a MÁV Cargo eladása az ÖBB-nek (Osztrák Szövetségi Vasút) korrupciós botrányba fulladt, Demján Sándor és Karl Petrikovics (a TriGránitban érdekeltséggel rendelkező osztrák Immofinanz csoport volt vezetője) közötti milliárdos együttműködés a remélttől egészen eltérő eredményt hozott".

Logikus döntés volt a kormány részéről a bankadó. Csath Magdolna szerint a valutaalapot jobban érdekli a bankok helyzete, mint hogy a magyar gazdaság miképpen kap erőre. A kitűzött hiánycél elérésének módja nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért érhetetlen a „nyugat” felháborodása a magyar kormány utóbbi időkben, az IMF-fel kapcsolatos döntései miatt – állítja a közgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az új Széchenyi-tervvel kapcsolatban elmondta: végre van egy, a saját képességeinkre hagyatkozó, hosszú távú célokat kijelölő terv, amely lendültet adhat a gazdaságnak. Ám a siker érdekében a kisvállalkozásoknak is változniuk kell.